LPE Könyök 16mm x 16mm kúpos
Öntözőrendszerünkben a csepegtetőrendszer részeként rendkívül fontos szerepet töltenek be az LPE idomok, csepegtető idomok. Lágy polietilénből készülnek, ami azt jelenti, hogy nem nagy víznyomásra lettek tervezve, hanem egy nyomáscsökkentő által fix kimeneti nyomásszinten üzemeltethetők. Segítségükkel elágazást hozhatunk létre a csepegtetőrendszerben, bővíthetjük a csőhálózatot, szerelvényeket csatlakoztathatunk hozzájuk, elzárhatjuk a víz útját a rendszer egy adott pontján, átmenetet képezhetünk különböző átmérőjű csövek között és jelen esetben a könyök idomoknál elfordíthatjuk 90 fokban a víz áramlásának irányát.
Az LPE könyökök áruházunkban különböző fizikai paraméterekkel rendelkeznek. Ehhez a termékhez kettő darab 16 mm-es LPE csövet csatlakoztathatunk. Kapható azonban még kínálatunkban olyan is, mellyel 20 mm-es csöveket illeszthetünk össze, illetve amelyek alkalmasak ½”-os és ¾”-os csatlakozású szerelvényekkel összecsatlakoztatni a csőhálózatot.
Ez az LPE könyök 16mm x 16mm kúpos termék mindkét végén szorítóanyával rendelkezik. Ennek az a nagy előnye, hogy mivel nem menetes csatlakozású, ezért nem szükséges tömítést alkalmaznunk. A kupak mikor rátekerjük a csőre, rászorítva ezáltal az idomtestre azt, tökéletesen csöpögésmentes csatlakozást biztosít.
Használata rendkívül egyszerű, csak úgy mint a legtöbb LPE idom és könyök esetében. Általánosságban elmondható, hogy mind a KPE, mind az LPE alkatrészek esetében mérettől függetlenül nem igényel kertészeti előképzettséget, vagy szaktudást a szerelésük, cseréjük, rendszerbe való beépítésük.
A következőképpen járjunk el ennek a terméknek a csövekkel való összeillesztése során:
- Először is letekerjük a kupakot az adott végén az elemnek.
- Ezt utána ráhelyezzük a csőre, melyet merőlegesen az idomra helyezünk rá.
- A szorítóanyát visszatekerve máris kész a művelet és a csövet rászorítottuk az idomtestre.
A csepegtetéses öntözés rendkívül hatékony módja egyes növénytípusaink beöntözésének. Ezzel a technikával párolgásmentesen juttatjuk a vizet pont oda, ahonnan a növény a legjobban tudja azt hasznosítani. A gyökérzónába juttatott vízmennyiséget a növény a legeffektívebben szívja fel, ugyanis a föld alatt úgy alakítja ki a gyökérerezetét, hogy az idomuljon a csepegtetőcső kivezető nyílásaihoz. Így a lehető legkevesebb víz szivárog el a talajban fölöslegesen, maximalizáljuk az öntözés, csepegtetés hatékonyságát. Mindezt már az ókorban is felismerték egyébként, mikor is mezőgazdasági “öntözőrendszereket”, struktúrákat alakítottak ki, mely során a föld alá helyeztek el agyagedényeket, melyekből folyamatosan szivárgott a víz a növényzet gyökeréhez.
